A háztartási hulladék összetétele összetett és változatos, nagy mennyiségű műanyagot, papírt, szövetet, fát és egyéb szerves anyagokat tartalmaz, amelyek könnyen elégethetők magas hőmérsékleten, így olvadt ragadós anyagok keletkeznek. Ezek a ragadós anyagok könnyen megtapadnak a kemence belső falán, és idővel fokozatosan koksztömböket képeznek. Különösen akkor, ha a szemét több alacsony olvadáspontú anyagot, például műanyagot tartalmaz, a kokszosodási jelenség súlyosabb.
Ha a szemét fűtőértéke túl magas, az égetési folyamat során keletkező hő jelentősen megnő, ami túlzottan magas kemencehőmérsékletet eredményez, ami növeli a kokszosodás kockázatát. Ellenkezőleg, ha a szemét fűtőértéke túl alacsony, az tökéletlen égéshez vezethet, és nagy mennyiségű el nem égett szerves anyag keletkezik, amely felhalmozódik a kemencében, és könnyen koksztömböket képez.
A hulladékégetés során az égés szabályozása kulcsfontosságú a kokszosodás megakadályozása érdekében. Az égés helytelen beállítása, mint például az elégtelen oxigénellátás, a pontatlan hőmérséklet-szabályozás vagy a túlzott negatív nyomás az égéstérben, a hulladék tökéletlen égéséhez vezet, ami nagy mennyiségű kokszosodást eredményez. Ezen túlmenően, ha a kemencében a hőmérséklet eloszlása egyenetlen, egyes területeken tökéletlen égés alakulhat ki, ami szintén a szerves anyagok tökéletlen égéséhez és kokszmaradvány képződéséhez vezet.
A kemence hőmérséklete a kokszolást befolyásoló egyik fontos tényező. A túl magas kemencehőmérséklet felgyorsítja a szemétben lévő szerves anyagok pirolízisét és elgázosítását, aminek következtében több ragadós anyag csapódik le a kemence belső falán, így koksz képződik. Ugyanakkor a magas hőmérsékletű környezet csökkenti a tűzálló anyagok élettartamát a kemence belső falán, és növeli a szétrepedezés kockázatát. Ezek a kipattant töredékek tovább segítik a kokszosodás kialakulását ragadós anyagokkal való egyesülés után.
Az elégtelen levegőellátás elégtelen oxigénellátáshoz vezet, ami a szemét tökéletlen égéséhez vezet, és nagy mennyiségű el nem égett anyag keletkezik, amely felhalmozódik a kemencében, és fokozatosan kokszot képez. A túlzott levegőellátás a kemence hőmérsékletének túlzott ingadozását okozhatja, ami nem segíti elő a stabil égést és növeli a kokszosodás veszélyét.
A mechanikai meghibásodások, mint például a rostély vagy az adagoló problémák, a hulladék egyenetlen helyzetét és sebességét eredményezhetik a kemencébe, ami instabil égéshez és kokszosodáshoz vezethet. Ugyanakkor az üzemeltető képzettsége és tapasztalata is fontos hatással van az égetőmű működésére. A nem megfelelő működés olyan problémákat okozhat, mint például a kemence túlzott hőmérséklet-ingadozása vagy az elégtelen oxigénellátás, ami kokszosodást okozhat.
